2016. ápr. 10.

Ügyes voltál...

                     Nevelési sikerek és buktatók


Szülőnek lenni nehéz.
Ezt magam is tapasztaltam, de látom a sok- sok tanítványom anyukája és apukája dilemmáját, bizonytalanságát, gondjait, néha gyötrődéseit.
Jól csináltam, vagy nem?
Ez a kérdés sokszor végigsuhant a fejemben.
Persze én mindig a tökéletesre vágytam pedagógiai téren. Úgy gondoltam, hogy példát kell mutatnom. Az összes pedagógiai elvet meg akartam valósítani egy szem gyermekemen De rájöttem, hogy ez nem olyan könnyű, ráadásul minden eset és minden gyerek más.
Ahogy telnek az évek, úgy változik a szemlélet. Ma már nem rágódnak annyit a szülők, hogy hogyan helyes. Van egy elképzelésük és ahhoz tartják magukat.
Ez az elképzelés azonban más és más lehet.
Kérdés, hogy melyik helyes?


 A szigorú

Ez inkább régebben volt, de ma is előfordul.
Olyan családokban, ahol magasan képzettek a szülők, a gyermeküknek is magasra teszik a mércét.
Ha a gyerek nem olyan kiemelkedő képességű, akkor nagyon sokat görcsöl ebben a helyzetben.
A szülők tulajdonképpen jót akarnak azzal, hogy mindent kijavítanak, mindent elvárnak.
Csak az a baj, hogy a gyerek itt állandóan bizonytalan és ez az önbizalmának nem tesz jót.
Ennek is van előnye is, mert kitartásra nevel.
De mégis a gyerek gúzsbakötése rosszabb és károsabb.
Mindenképpen figyelembe kell venni a gyerek képességeit és ahhoz mérten követelni.



A dicsérő

Sok fiatal szülőt látok, aki épp a fordítottját gondolja. Ő nem építi le a gyereke önbizalmát, hanem nagyon is erősíti.
Ők minden pici tettet, megnyilvánulást megdicsérnek. Egy pohár odébb tételére is azt mondják:
" Ügyes voltál!"
Pozitívuma, hogy a gyerek jól érzi magát, örül,... egy darabig.
De ha iskolába kerül, ott nem mindig csak ő lesz az ügyes, más is. Vagy az is lehet, hogy valamiben nem lesz ügyes.
Ezt bizony nagyon rosszul fogja elviselni, csalódni fog. Egyrészt irigy lesz arra, aki most ügyesebb volt, más részt megtörik az önbizalma. Hiszen ahhoz van szokva, hogy ő mindig ügyes.
Nem kell minden kis egyszerű napi rutinért megdicsérni a gyerekeket. Csak azért, ami tényleg kiemelkedő. Nem a dicséretért dolgozunk, hanem azért, mert meg kell tennünk a kötelező dolgokat.


A középút

Mint mindennek az életben két oldala van, /Yin-Yang/
Miért a nevelés lenne kivétel.
Mindent a helyén kell kezelni. Bizonyos szigornak, elvárásnak lenni kell a szülők részéről, mert különben a gyerek fog diktálni. Éreznie kell, hogy ki a főnök, ki irányít. Igenis lennie kell elérendő céloknak. Olyanoknak, amit kis erőfeszítéssel el tud érni, aztán tovább menni. Ha elérte, megdicsérni és megbeszélni a következőket. Segíteni, irányt mutatni neki közben. Ha megtette, amit kellett, ő is kérhet.
Lényeg a következetesség, Ne inogjunk meg mi felnőttek, mindig ugyanehhez az elvhez tartsuk magunkat.
Biztos, hogy nem fogja rosszul érezni magát a gyermekünk, mert érzi ő is, hogy jót akarunk neki, hogy mögötte állunk, figyelünk rá, és szeretjük.
Ezt az egyensúlyt  bizony nehéz megtalálni.
Szülőnek lenni nehéz.



Borderek: Susan Branch

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Örömmel fogadom a véleményedet!